Ráhangoló

    Egy Richard Bach idézet jutott ma reggel eszembe - „Nem lehet olyan álom, amelynek az eléréséhez ne lenne elegendő erőd.” Elnézést, hogy erre emlékeztetlek, de köztudottan idönk limitált, tehát jobb szem előtt tartani az ilyen és ehhez hasonló „figyelmeztetéseket”. Nem azt szeretném sugallni ezzel, hogy pörögd át az életed, mint egy ringlispil...tanulj meg több hangszeren játszani, légy képes társalogni legalább 3-4 idegen nyelven, olvass könyveket, járj mindenféle tanfolyamra, egyetemre, ha lehet többre egy idöben, sportolj, és  légy a lehetö legprofibb, utazz a világban évente többször, katapultálj a világürbe....ez lehetetlenség. Állandóan gyötörjük magunkat ezekkel a soha -legalábbis egyszerre, egyidöben- el nem érhetö célokkal. Lépten nyomon elégedetlenek vagyunk magunkkal, az életünkkel..mindig több és más kell, mint ami éppen ott van, lehet csak egyetlen karnyújtásnyira tölünk...

   Nyilván életedben a legjobbat szeretnéd elérni magadnak és a kedves családodnak, ami baromira idilli....DE! Közben nem jutalmazzuk meg magunkat...és tudod mit? Én elkezdtem mostanában...varázslatos érzés! Megállsz néha, hogy megünnepeld magadat? Ha valamit elértél, véghezvittél?  Egy finom salátára, ebédre, sütire? Elmész és kirúgsz a hámból, kitalálsz magadnak  olyan programot, ami igazán boldoggá tesz? Ha így teszed,  az szuper, Te  boldog ember vagy! Te szereted magadat! És ha ezt sikerül elérni, nyugodttá tesz az érzés, mert ha harmóniában élsz önmagaddal és a környezeteddel ...azt mindenki látja ... sugárzod kifelé..nembeszélve a benned lévö belsö békéröl és csendröl. Ez  iszonyatosan kemény meló, de megéri!

Elsö napunk a „Paradicsomban”

   Óracsörgés...reggel....hajnali 8 óra :-)....nincs kapkodás, csak olyan komótos készülödés. Az utazás fáradalmaitól elzsibbadt végtagjainkat lassan próbáljuk újra mozgásba hozni, és lekináljuk magunkat reggelizni.  A svéd asztalon ami szem-szájnak ingere...minden megtalálható, házi májpástétom, avokádó krém, füstölt lazac, hajszálvékonyra szeletelt sonka, mortadella, chorizo-spanyol kolbász, tojás, érett és kenhetö házi sajtok, oliva olaj, paradicsom, paprika, tavaszi hagyma...szószok, kávé, tea, a kertböl narancs, mandarin, grapefruit ...és az egész konyha mint valami kisebb faloda.....Kézzel festett kis csészék...tányérkák....juuuujjj...ki ne csússzon a kezünkböl :-) Elsö reggeli, természetesen a böség zavara...illedelmes is szeretnél lenni, de éhes sem akarsz maradni...:-)

    Nem volt még idönk újra körbenézni a házat, örültünk, ha megtaláltuk a konyhát és odaérünk idöben reggelizni...imádom az ilyen tipusú házakat, tudod amikor kinyitod az egyik szoba ajtaját...átsétálsz ide...oda...és olyan, mintha már jártál volna ott...hát persze mert két ajtó nyilik....ajjajjjj....és még egy szoba, és már azt sem tudod hol vagy...én legalábbis...igen gyorsan el tudom vesziteni a fonalat :-)

Autókázás, bevásárlás

     Bepattantunk mindannyian Krisztina hatalmas paripájába és csupán 15 percet utaztunk miután Alhauren Al Grande-be érkeztünk, ami 24 ezer lakosú település, olyan tipikusan spanyol - több helyi emberrel beszélve itt egyformák a falvak...települések,...hm...bennünket lenyügözött, nemcsak a korszerü infrastruktúra, a tiszta terek, utcák, gondozott fák, cserjék, frissen ültetett virágok látványa, az emberek kedvessége, segitökészsége is.

    Szolgáltatások itt is megtalálhatók dögivel, mint fodrász, fogorvos, fodrász, fogorvos...és gyógyszertár,gyógyszertár...szó szerint...szóval hajvágás, fogfájás pillanatok alatt orvosolható- kisebb élelmiszer boltok, ruhaüzlet, müszaki üzletek, ingatlan irodák, és lottózók, bankok. Befújt a szél az egyik butikba - teljesen véletlenül :-), ahol angol és angolul beszélö alkalmazottakkal váltottam pár szót, míg párom próbált...:-)

....mesélték, hogy a „télen” döcögösebben megy a biznisz, és munkát találni is nehezebb. Nem ijedtünk meg :-)

  Denisz meghivott bennünket egy kávé - sütire a domboldalon fekvö kiülös teraszos Cafetériába, míg Krisztinára vártunk. Kérlek válassz egyet a vendégünk vagy :-)

  Késöbb visszagurultunk Coinba vásárolni, megnéztük mit hol lehet kapni. Jóval szinesebb, gazdagabbnak találtuk a kinálatot mint északon, árakat hasonlónak. Betértünk a henteshez, zöldségeshez - aki nagyrészben csak helyi termelök idény zöldség és gyümölcseit árulja -, helyi péktöl vásároltuk a rozskenyeret, amit igény szerint helyben felszeletelnek.

  Ebédre fehérborban sült nyúlpecsenye és burgonyakrokett került az asztalra, saláta és gyümölcs, majd szieszta következett, 2-5-ig lehetöség szerint minden nap. A friss narancs, grapefruit és mandarin ligetbe kiszabadultunk...és mint 2 kisgyerek akiknek elöször adnak édességet, úgy faltuk a fáról leszakitott lédús rostbombákat. Képzeld hallottuk, akinek nincs elég hely a kertjében, beoltja a narancsfát például citrommal, grapefruittal, és máris háromféle gyümölcsöt tud szüretelni. :-)

Dióhéjban az „új családról”

    Bemutatom Neked életünk új szereplöit. Pár szót ejtenék Krisztináról, a tulajdonosról, hogy el tudd képzelni. Közepes magasságú, átlagos súlyú 70 éves hölgy, vállig érö szöke haj, kék szemek, mosolygós, kedves arc. 23 évesen hagyta el Svédországot, mert unalmasnak találta. Ott ismerte meg elsö kubai férjét, akivel Spanyolországba költöztek, és a Zara cégnek dolgoztak, mint anyagbeszerzök, és divatáru üzleteik is voltak országszerte. Férje angol és távol keleti kapcsolattokkal rendelkezett, igy indult el karrierjük. Abban az idöben igen jó módúnak számitottak egy Rolls-Royce tulajdonosaként. Egy kislányuk született, Samanta, aki még csak 4 éves volt, amikor szülei elváltak.

    Válás után pár évvel megismerkedett második angol férjével, aki az IBM-nél dolgozott üzleti tanácsadó munkakörben és akivel bejárták a világot. Ha nem utaztak, akkor befektetésként házakat vásároltak és újitottak fel, majd adtak el Londonban. 35 évet éltek együtt, és hosszú, súlyos betegség után 5 éve veszitette öt el.

    Denisz a legújabb kapcsolata, 1 éve ismerték meg egymást az interneten keresztül.  49(!) év után vált el a feleségétöl. 4 hónapig tartó kemoterápiás kezelésen esett át, és vastagbél operációra vár - ami egy hét múlva esedékes. Krisztina megigérte neki, hogy nem hagyja el és támogatni fogja mindenben. Deniszröl röviden annyit, hogy hasonló korú, mint Krisztina, átlagos külsejü, jó humorú ember. Saját vállalkozást vezetett Angliában - háztartási gépszereléssel foglalkozó szervizhálózatot irányitott - , amit 2 éve eladott és vásárolt magának egy 5 szobás nyaralót 1 óra járásnyira Coin-tól. Minden lében kanál, szeret golfozni, vitorlázni, teniszezni, fallabdázni, egy hyperaktiv örök nyughatatlan személy.

   Krisztina lánya Samanta, 44 éves, angol tanár, egy nagy családi házban él 10 percre anyukájától, két kislánya van, 6-9 évesek.

Második napunk

  Másnap reggel elvittük sétálni Missy-t. Nem mondhatnánk, hogy élvezte, söt....amikor meglátta a pórázt....egy „viztócsa” rajzolódott ki alatta.... Valószinüleg azzal (is) bántalmazták szegénykét. Úgy látszott szívesen indul felfedezö útra...de pár száz méter megtétele után megfeszitette testét az út közepén, és nem mozdult. Lehajtotta a fejét, és mint aki valami rosszat tett a tüzre, bámulta a mögötte pöfögö autót...párom megemelte öt, és hazafelé irányba forditotta :-) Véleményünk szerint, ha 1-2 héten belül sem kezdi el élvezni a sétát, akkor nincs értelme tovább eröltetni.

  Fél 10-kor felkapott bennünket Samanta és már repültünk is hozzá tavaszi kert takaritást végezni. Igazi temperamentumos hölgy, gyerekei is tökéletes angol-spanyolt beszélnek és angol külön órára járnak az irás, olvasást gyakorolni hetente 2-szer 3 órában. Tanit egy magániskolában és saját tanitványaival is büszkélkedett nekünk, akiknek általában csoportos oktatást tart otthonában. Hetente kétszer jógára jár és próbál odafigyelni a táplálkozására, ahogyan édesanyja is, csak minöségi alapanyagokból válogatnak. Mivel évek óta egyedülálló ezért a 3 szobás házát amit focipálya nagyságú kert is körbeölel, már nem marad ideje és energiája rendbetenni.

     4 óra elteltével hazaszállitott bennünket és összedobtam egy paprikás burgonyát- az itteni füstölt kolbászt chorizo-t használtam, ami hasonlit a magyar kolbászunkhoz :-). 

   Krisztinával izlésünk  megegyezik, szereti a magyar konyhát, többször járt Budapesten is...és imádja a savanyú káposztát, túrót, pirospaprikát, használja fözéshez, sütéshez...baracklekvárt is felfedeztem a kamrában a száritott füszernövényei között. Tudtad, hogy a ma már természetesnek vett és könnyen beszerezhetö füszerek a középkori Európában a legdrágább élelmiszernek számitottak? Nála is felbukkant a polcokon még az öskorból származó füszer is :-) Szereti begyüjteni az érdekes dolgokat, és nem kidobni- most emberére akadt....:-)

   Általában próbálja beszerezni a legjobb minöségü, helybeliek által termelt  konyhai hozzávalókat. Az egyik alapterméket, az olivaolajat a barátnöjétöl vásárolja, 6 literes kannákban, amiért 60 Eurót fizet.

  Ez a frissen szedett olivabogyó elsö préseléséböl hidegsajtolással készül, friss „zöld” illatú, aromadús, megörzi antioxidáns – és vitamintartalmát, adalékanyagot nem tartalmaz. Gyakran használja salátákhoz, főzéshez, bagettel vagy pirítóssal mártogatva, sózva, paprikával, sajttal, fokhagymával, előételként, étvágygerjesztőként, vaj és margarin helyett. Hallottad, hogy az olívaolajat sütéshez is jobb használni, mivel 210 fokon kezd égni, a napraforgóolaj 170 C-on , így lényegesen tovább használható, ami némileg ellensúlyozza a magasabb árát.

  Szerencsére imádták a magyar eledelt, kétszer is lakomáztak belöle, ami pozitiv elöjele annak, hogy szeretni fogják a föztömet :-) Jövö héten Denisz a kórházban fog tartózkodni, tehát a különleges gasztronómiai élményröl nekem kell gondoskodni. :-) 

Konklúzió

   Meglátásunk szerint a jelenlegi lakóhely Krisztinának  hatalmas. Férje elvesztése után minden a nyakába szakadt, képtelenségnek bizonyult napi-heti szinten top-on tartani  a birtokot. Aki már élt vagy jelenleg is kertes házban él, tudja, hogy rendszeres gondozás, karbantartás szükséges, ami sokszor két söt akár több embernek is nehezen megy. Aztán ha elkezdödik a folyamat, fáradtság, elhanyagolás,  és  szinte észrevétlenül kicsúszik a kezedböl...elveszíted az uralmad az irányitás fölött. Biztosan van az a pénz, amivel rendben tartható...

   A másik észrevétel, hogy számunkra néha felfoghatatlannak tünö összegeket - jó pár millió Eurot sikerült embereknek "összespórolni " egy élet munkája alatt.  Ami szomorúsággal és döbbenettel tölt el, az hogy nagy mennyiségü ételt, rengeteg felesleges tárgyat, ruhát  vásárolnak, amiket sosem használnak! Nemcsak itt, hanem több helyen tapasztaltuk, hogy a földek nagy része kihasználatlan, házakat vettek meg befektetésnek és válik az enyészeté, mivel évek óta nem látogatják. A gyümölcsök 80 százaléka a fákon marad, vagy alatta...sajnos nagy részük gyorsan romlik, és emiatt szállitása nem megoldható külföldre, csak a helyi piacokra.

  Ahogy csökken az energiád szervezni, leülni...átnézni, organizálni...csak gyüjtöd..és szaporodnak, sokasodnak a soha fel nem bontott csomagok, a lejárt élelmiszerek stb. Hihetetlen látni, hogy emberek mekkora pénzösszegeket tapsolnak el a boltokban, csak  a napi étkezésre....Magyarországon sok-sok ember havi keresete....egyetlen nap alatt....pff....:-(

    A mi jelenlegi életünk fejenként 2 böröndböl és egy hátizsákból áll, és ennek ellenére sem szenvedünk hiányt semmiböl. Elgondolkodtató számunkra, vajon mennyi felesleges holmit örzünk az angliai raktárban.....

  A következö részben elmeséljük, hogyan oldottuk meg a hajvágást, milyen tipusú munkákkal telnek napjaink és egy igazán izgalmas vad túránkról ejtünk szót, valamint lehetöségünk nyilt meglátogatni egy festöi szépségü kis városkát is.....:-)

Ráhangoló

  Életünkben számtalan döntést hozunk. Hajlamosak vagyunk túl sokat mérlegelni egy-egy döntésünk elött, ami nem biztos, hogy mindig jó. Elbizonytalanithat, megingathat ha sokáig rágógumizunk rajta. Ha sikerült meghozni, akkor pedig ugyebár jó erösnek lenni, és kitartani mellette. Abban a pillanatban és helyzetben a számodra legjobbnak tünöt próbálod megtalálni, és nem hagyod magad befolyásolni. Ugye? A határozottság, elszántság, tudatosság elképesztö dolgokra képes.

  Kérdeznék Töled valamit..... Figyelsz a belsö hangodra, és az érzésekre amit kivált belöled? Mindig súgja Neked...és mi elnyomjuk, legtöbbször sajnos nem figyelünk rá...meg akarunk felelni, jónak látszani, kedvesnek lenni, és szokásunkká válik. Ezeket a szokásainkat szintén meg tudjuk változtatni, ami persze, hogy nem könnyü. Kényelmesebb a megszokott dolgokhoz ragaszkodni, de ha nem jól müködik!!!!!Változtatnunk kell rajta...és változni. A legkönnyebb másokat okolni, a párod, a gyerekeid, a munkatársaid, a fönököt...az könnyü.....a könnyebb út!! Te melyiket választod általában? :-)

A mi spontán döntésünk

   Kanyarodjunk vissza a mi spontán IGEN döntésünkre....Kinek mondtuk, miért, és tartottuk-e vajon magunkat hozzá. Valakinek IGEN-t válaszolni...akivel még nem is találkoztunk? És NEM-et annak, akivel már személyesen egyeztettünk majdnem mindent....

  Interpretációnk. Elmondom Neked. Az olasz úrral kapcsolatban a családi kupaktanács egyöntetüen NEM-re voksolt, mivel Marco igért nekünk valamit, amit nem tartott be, mégpedig azt, hogy másnap telefonálni fog. Érthetöen bármi közbejöhet bárkinek, de van internet, telefon és egyéb alternativ megoldások is életjelet adni magáról. Például valami ilyesmire, hogy elnézéseteket kérem, de még szükségem van pár napra dolgaimat intézni....stb stb...és a hely is elszeparáltnak tünt...

   Akinek Igent mondtunk :  Rövid, tömör, lényegretörö üzenetben leirta a hölgy, hogy  egy párt keres, és amire szüksége van : fözés, lányánál segiteni, néha gyerekfelügyelet - unokái 6-9 éves kislányok, valamint ezermester munkák a ház körül többek között festés, apróbb karbantartási munkálatok, kertészkedés. A farmján jelenleg friss gyümölcsöket lehet "szüretelni" mint avokádó, narancs, grapefruit, mandarin, citrom... Rendszeresen jár hozzá kertész és takaritónö. A környéken rengeteg lehetöség van aktiv idötöltésre. A birtoktól - ami inlandon-nem közvetlen a tengerpart mellett helyezkedik el - 30 percre fekszik Málaga, Marbella, 2 óra járásra Cordoba, Sevilla. Telefonszám mellékelve a felmerülö kérdések esetére.  Üzenet vége. :-) 

   Ha eddig még nem volt esélyed meglátogatni ezen helyeket, kérlek szánj rá pár percet, hogy beirod a Google keresöbe és vess rájuk egy pillantást :-)Ne MOST kérlekszépen!!! Majd ha végig olvastál :-)

  Elsö gondolatként, megérzésként az futott át az agyamon, hogy öszintén szólva kedvelem az ilyen attitüdü embereket.  Mi volt a következö lépésünk? Nekiveselkedtünk és azonnal leteszteltük az oldalát, hogyan mutatkozik be, helyesen odafigyelve készitette el az adatlapját, van-e elég fotó, és azokon látható-e ö, és a birtok, hányan és milyen referenciákat hagytak miután nála tartózkodtak. Ha ilyen helyekre jelentkezel, ezekre mind-mind jó, ha kiterjed a figyelmed.     Átolvastuk, bemutatkozása rövid volt, svéd özvegy, tanári végzettséggel, tökéletes angol és spanyol, francia és német nyelvtudással rendelkezik, egy párt keres házi és ház körüli munkára. Fotókat hiányosnak találtuk és egyetlen pozitiv referencia árválkodott a lap alján.

   Ezek után Te mit tettél volna? Mi irtunk neki röptiben egy gyors választ, amiben még több fotót kértünk, és meginterjúvoltam mikor lenne számára alkalmas egy telefonos beszélgetés, érdekelnének a részletek. Kiváncsian vártuk milyen fényképeket fog mellékelni. Pár perc elteltével küldött legalább 12 "friss" fotót és már csörgött is a telefonom...egy  határozott, mély hangú középkorú hölgy üdvözölt, akit Krisztinának hivnak, majd ecsetelte az elképzeléseit, és hozzátette: én flexibilis vagyok, a többit megbeszéljük a helyszinen, ha úgy döntötök, hogy jöttök. Kértem kis idöt töle, elbúcsúztunk majd egy gyors helyzetfelmérés következett. Hmmmmmmm....Gondolkodjunk!!! 

   Mi az amit keresünk? Nézzük a kritériumokat. Egy nagyobb település, vagy városkához közel lenni....megfelelt. Kényelmes szállás- a képekre hagyatkozva, igényesnek tünt. A munkaidö napi 4-5 óra, hétvége szabad...busz indul a környékre - ha nem megyünk szamárháton - dél Spanyolországban - mindenhová- jól hangzik. Kaja természetesen hétvégére is jár 3 fogásos, böséges - jegyezte meg. A munka házimunka jellegü...menni fog...és az ezermesterség is...legalább nem unalmas...festés, kertészkedés egyebek. Nem fog problémát okozni. Hosszabb távra maradhatunk, ha mindannyian úgy érezzük, tudunk együtt müködni, és azonnal kezdhetünk. Két bökkenö....nem láttuk személyesen sem a hölgyet, sem a palotát...és....600 km-re délre található. Tehát a személyes meeting kizárt :-(

   Összefoglaltuk párommal, mi az amit tudunk, elhelyezkedés, lehetöségeink, majd koncentrálás, DÖNTÉS!.....10 perc elteltével visszahívtam öt! IGEN-IGEN-IGEN! Meglepödve kacagott, hogy ez aztán a gyors válasz...jövö hétfön sok szeretettel vár. A belsö hangom sikitozott, hogy mondj igent, mondj igent...nem tudtam miért..de valami kellemes bizsergetö érzés boritotta el a testem, lelkem......férjem általában racionálisan dönt, én emocionálisan...csajosan :-). Ezúton egyetértettünk. :-)

  Olasz barátunk, Marco negyed órával ezek után irt egy "vaccappos" üzenetet :-(, hogy elnézést, de el volt havazva, sok minden közbejött, valamikor jövö héten majd beszéljünk...Visszavaccappoztunk neki, hogy köszönjük a lehetöséget, mivel igéretét nem tartotta be, igy már mással leegyeztettünk. Szomorúan de kedvesen a legjobbakat kívánta nekünk.  

   Nem is volt olyan nehéz! Úgy éreztem reálisan, korrekten döntöttünk hüek maradva Önmagunkhoz. Nem kellett imponálni senkinek, fair play volt részünkröl.

 Elkészülni, vigyázz.....rajt....:-)

   2 napot lógattuk a lábunkat még Gandiában....amit nagy duzzogva töltöttünk el a szállásunktól 15 percre hullámzó tenger partján. :-) Judit egyik reggel meleg bundás kenyérrel kényeztetett bennünket, mi meghivtuk egy kávéra....másnap egy hátmasszázst kaptam töle "búcsú" ajándéknak, én meglepi ajándékot adtam cserébe. Bandáztunk még a tengerparton pár órát, nagyokat beszélgettünk és esténként olvasgattunk ...én Nök lapját, pár hónaposat...nem nevet...:-) Még Angliából hoztam magammal. Férjem a Sudokuval és keresztrejtvényekkel tengette idejét :-) Ismered az érzést...amikor már szabadságból is sok...úgy csinálnál valamit, hasznossá tennéd magad...biztosan éreztél már ilyesmit :-) Ha nem mostanában, akkor muszáj tenned valamit! Itt a tavasz nemsokára ....elhatározás, cél, tüz és menjjjjjjjjj ki a szabadba! Egy jó kis kirándulás, hosszú hétvége, egy elveszett barát, barátnö meglátogatása is aranyat érhet.

   Egy másik kérdés. Te hogyan készülsz ha üdülni mész valahová? Hetekkel elötte már listát irsz, pakolgatsz, vagy utolsó nap összeküldöd, aztán irány Surány?

    Mi visszarendezgettük a böröndkéinket, nagyrészt férjem, mivel kevés türelemmel áldott meg az ég....csomagolás ügyileg mondom!!! :-) neten lefoglaltuk  és kinyomtattuk a buszjegyeket. Mivel ALSA busszal utaztunk már a reptérröl Déniába, erre tettük le szavazatunkat most is- Spanyolországban népszerü, nagyvárosokat összekötö buszjáratokkal rendelkezik. 120 Euroba került - kicsit szivtuk is a fogunkat  miatta -  12 óra idötartamot irt az oldalukon....Gandia-Málaga :-)...hosszúnak tünt így elsöre...:-)

  Elöre megbeszéltünk mindent Márióval, igazán örült a jó hirnek, hogy végre találtunk valamit, aminek lelkesedünk - mint két kisdobos - .....és támogatta a döntésünket, megjegyezte, hogy Málaga és környéke csodálatos....és mit javasolt szerinted? Sosem találod ki :-)....Hogy elvisz bennünket hétfö reggel a buszállomásra. Jó érzés volt tudni azt, hogy az intuicióink ezúttal NEM hagytak cserben....egy fantasztikus embert ismertünk meg...aki a barátunk marad míg élünk..és megigérte, hogy meglátogat bennünket...mert imádja dél- Spanyolországot :-)

   Eljött a várva várt hétfö reggel 8 óra.....megérkezett Márió, elrobogtunk a buszmegállóba, ahol egy hosszú, mély ölelés után  eltünt a reggeli tömegben...

   Málaga-i buszunk késett cirka 25 percet, de mondták a helyiek, hogy ne aggódjunk, itt ez normális...a buszsoförök már csak ilyenek...nagy a forgalom :-).  Nem bántuk egyáltalán, miután behelyezte a böröndöket a busz aljába, felszálltunk és végre elindultunk. 

   Éreztük, hogy készen vagyunk az újabb kihivásokra, élményekre. JUHÉJ...gurulunk!!!!Mindig imádtam utazni...mindegy milyen jármüvön...bringa, busz, vonat, autó, repülö...ki bánja...csak gyerünk...GYI paci paripa....:-)

   Megérkezésünk Málagába :-)

  Megálltunk pár városban, végighasitottuk fél Spanyolországot...a fenekünket kockásra ültük....de megérkeztünk...wooow woooow wooowww...Málaga....buszmegálló végállomás....Krisztina sehol...Hivom, válaszol, hogy itt vagyok a kijáratnál..mondjuk mi is...nem találtuk egymást...nem azért mert túl nagy volt a pályaudvar...hanem azért, ha még sosem voltál ott, fogalmad sincs, melyik kijáratnál vagy...ugye? Végül kiderült, hogy ö a nagy parkolóban várt a vonat és buszmegálló között....jól van jól van....nem húzom az idöt tovább. Szaladtunk egymás felé, mint akik mindig ismerték egymást...természetes volt....mosolygós...kedves...elgurultunk a macskaköves úton zörgö böröndöcskéinkkel az autóhoz. Meglátott Krisztina párja, odafordult és megkérdezte: Miért jöttetek  4 ekkora bőrönddel???Krisztina csipöböl tüzelt, miért miért...mert 4 évszakra jöttek :-) Már tetszett is a stilusa, laza volt, spontánul eredeti, nagyot kacagtunk...és gyönyörködtünk a város esti fényeiben...Szavakkal nem lehet leirni amit éreztünk...káprázatos..pezsgö...mint egy másik bolygó...paradicsomi idill....valami ilyesmi...

  Denisz vezetett Krisztina navigált öurasága nagy örömére, gondolhatod...ment a piszkálódás végig..ami jól állt nekik...csak olyan finoman...rövid érdeklödés felölünk - majd fél óra elteltével megérkeztünk COIN nevü városba...kellemes este 18 fok....a birtok óriássssiiiiiiiii a hegycsúcson magasan elterült ....ragyogó kinti lámpafüzérkék boritották a kertben a bokrokat, kisebb fákat...mint karácsonykor....jázmin és a narancsfák illata terjengett a levegöben.... 

  Kilátás a városra ami esti fényeiben pompázott...ejjjhhhhhhaaaaa.......

    Egy szomorú lehajtott fejü kutyus jött az autó felé....ö volt Missy...akit pár hónapja hozott el Krisztina a menhelyröl...súlyosan bántalmazta az elözö gazdája sajnos...elsö látásra kedveltük egymást....könnybe lábadt a szemünk miután hallottuk a sztoriját...nagyon szomorú, hogy ilyenek történnek. A bicska kinyilik a zsebemben...:-( Tudtuk, éreztük....ebböl még nagy barátság lesz...részünkröl mindent meg fogunk tenni...abban biztos voltam.

  Denisz pipi husit készitett, párja mangó salátát elöételként tálalva...sosem hallottam még ezt a kombinációt...mangó, új hagyma, chilli paprika- nem csipös- citromlé.... Megkóstoltuk...meg kell hagynom az úr angol „létére” jól fözött és  a saláta nálunk 10-10 pontos  lett:-)

  Megbeszéltük, hogy holnap reggel nem kell dolgozni még, hanem megmutatják a szomszéd városkát, ahol majd reggelizünk, sétálunk...mert Krisztinának idöpontja van gyógytornára...hát persze....természetesen...szivesen várunk...:-)Majd körbevezetett gyorsan a házon...szerintem csak a felén...aztán kinyitotta a szobánk ajtaját...hháááááátttt....iiiggeeennn ez az...csodálatos kis zöld szobácska, saját fürdöszobával...

  Kinyitottuk a terasz ajtaját.....és amit láttunk....mindent vitt...káprázatos kilátás....Egyetértesz?

  Reméltük a legjobbakat, hogy egy produktiv kapcsolatot tudunk kiépiteni a család minden tagjával...mert a hely.....az magáért beszélt...egy sátorban eltengödnénk itt a kertben a narancsfák alatt....jól van jól van...egy pár napig....aztán átköltöznénk a luxus villába...

       Fáradtan, de elégedetten hajtottuk álomra a kobakunkat :-)

  Konklúzió

  Fontosabb helyes döntést hozni, mint gyors döntést. DE! Jelen esetben ügyesnek kellett lennünk, mert ha nem stoppoljuk le ezt a lehetöséget magunknak akkor nagy valószinüséggel lecsap rá egy másik pár.....a másik pedig, hogy várhattunk volna olasz barátunkra..aki elvileg biztos dolgokat igért....igért....csak igért....Nem tudhatjuk meg talán soha mi is történhetett volna ott...ha....ha...ha...Reálisan mérlegelve mindent...alaposan átgondolva...és gyorsan jól dönteni, amit abban a pillanatban érzel, érzünk...hm..nehéz dolog. Többségi szavazattal ide érkeztünk meg, és mostantól a céljaink lebegnek szem előtt...plusz bónuszként kaptuk Missy-t aki támogatásra szorul, sok sok szeretetre van szüksége és megpróbáljuk a családba illeszteni. Meglátjuk hamarosan sikerült-e.

Ráhangoló

  Mielött rátérek  történetünk folytatására, konkretizálnék pár személyes infót, hogy keretet adjunk a dolgoknak. Elöszöris,  a blogirás addig fog tartani, amig nem leljük meg a kényelmes otthont ( New Home Hunters jelentése : Új Otthon Vadászok), és legális munkahelyet magunknak. Másodszor pedig,  minden releváns részletbe be foglak avatni Téged, mégpedig azzal a célzattal, hátha van családtagod, rokonod, barátod, vagy ismerösöd, esetleg TE? - aki éppen hasonló terveken töri a buksiját. :-)

 Határidöt szabtunk ( 6 hónap - max 1 év! ) és konkrét tervünk is létezik papirra vésve, amit folyamatosan fogok prezentálni. Ahogyan intézzük a hivatalos papirjainkat, aktualizálni fogom, hogyan sikerült, milyen egyszerünek vagy bonyolultnak bizonyult a bürokrácia útvesztöiben, milyen alternativáink voltak és azokat hogyan oldottuk meg. Részletes analizálás nem áll szándékomban. Nyilván nem szeretnénk degradálódni.... egzisztenciális kihivások ....uccu rajta.... állunk elibe :-) Elképzeléseink szerint 2 szobás apartmant, vagy házat keresünk, eleinte bérlésre. Ami biztos, hogy nem szeretnénk napi 10-14 órát dolgozni étteremben, hotelben vagy a tüzö napon valahol, tehát tartani próbáljuk eddigi megszokott életszinvonalunkat.

Az apartman hiányzó láncszemei :-)

  És akkor térjünk vissza Gandia 2. emeletének teraszára, ahol a gözölgö tea elfogyasztása után körülnézünk az apartmanban. Feltehetöleg a  közelmúltban épülhetett, még érezni lehetett  a frissen festett ajtók és a falak illatát. Minden tökéletesnek tünt: tágas, világos szobák, praktikusan berendezve, kényelmes ágy, tv, fürdöszoba, asztal székekkel, csupán két apró szépséghibát véltünk felfedezni....Nem volt konyha...sem mosógép :-( Nem probléma, néztünk össze, meg fogjuk oldani ezt is, felderitünk vmi mosodát és maximum nem a Michelin csillagos étterembe járunk vacsizni minden este. Hütöt, kávé-, teafözöt találtunk, azonkivül semmit.

  Találós kérdés : Milyen meleg vasárnapi ebédet tudnál rittyenteni a családnak ha nem szeretnétek étteremben étkezni? Nincs mikro, sütö, fözölapod sem....Nos? :-)

Vacsora Máriónál

  Márióval megbeszéltük, tusolás után értünk jön, este 9 körül, képzeld pizzára invitált bennünket a lakására. Nem találtunk szavakat. Csodálatos ember! - jegyeztük meg halkan férjemmel. :-)Jelzett nem sokkal 9 után megérkezett a parkolóban vár - majd körbekalauzolt bennünket a városon, megmutatta mit hol találunk. 10 percre lakott „tölünk” :-) Lakása a belvároshoz közel helyezkedett el a 3. emeleten, 3 háló, 2 fürdöszoba plusz nappali szoba, tiszta, igényes, modern berendezés....olyan legénylakás feeling-je volt. A hatalmas erkélyröl pazar kilátás nyilt a városra.  Amit lehetett automatizált...lámpák, ajtók, elektromos kütyük távirányitással müködtek nála. Miután körülnéztünk hellyel kinált a nappaliban, és megrendelte a kemencében sült óriás pizzát, majd megjegyezte szerinte itt készitik a városban a legfinomabbat. Mondtuk hogy jó fej. :-) Helyes volt a belsö intuiciónk :-)

  Megmentönk  50 év körüli, argentin származásu elvált üzletember. Egy hihetetlenül szerény, értelmes, okos embert ismertünk meg a személyében, aki 15 éve jött el Argentinából, a rossz közbiztonság - sok lopás, rablás miatt. Hosszú  munkanélküliség, valamint alkalmi munkák után 3 éve....kitalálta saját vállalkozását..... jelenleg vezeték nélküli internetet biztosit Gandia város lakosainak. Lakását 350 Euróért bérli, az irodáját pedig 150(!)Euróért - ahol többen életvitelszerüen laknak is. Az irodában ami egy hálószoba méretü helyiség, a számitógépe és pár szükséges alkatrész található. Általában heti egyszer használja, vagy internet-probléma esetén. Elötte olyan mindenesként dolgozgatott, mielött megálmodta saját vállalkozását-mesélte- ami által sok embert megismert. Egyik nap kábel tv-t, internetet kötött be nála egy helyi vállalkozó, akivel elbeszélgetett, és úgy gondolta, bizony ezt ö is meg tudja csinálni.  Most figyelj! Azóta jó barátok, nem ellenségek, nem tekintik egymást konkurenciának söt szükség esetén hivják a másikat, ha  elakad valamiben vagy például szabadságra megy.

  Közben kaputelefonon jelzett a futár, megjött a vacsoránk, ami mellé száraz, testes vörösbort kinált Márió. Pontosan igy szeretjük a pizzát, a kemencében sültnek nincs párja! Falatozás közben érdeklödtem, miért teszi ezt, hogy vadidegen embereknek segit - amire azt válaszolta, hogy ez a mi kultúránk, az argentinok ilyen vendégszeretöek, valamint szeretnék megismerkedni különbözö mentalitású emberekkel. Érdekességként jegyzem meg, hogy az argentinok nagyon késön kezdenek el vacsorázni 9-10 körül....ami nekünk elég késöinek tünt. Vacsora után hirtelen eszébe juthatott valami, mert egyszercsak magához kapta a telefont és elkezdett valakivel spanyolul beszélgetni...hm....furcsa - gondoltuk...Majd átadta a telefont, és alig kaptam levegöt, amikor megszólalt egy nagyon kedves nöi hang magyarul....Szia Judit vagyok, Márió jóbarátja. Megbeszéltük másnap délelött találkozunk,...kiváncsivá tett...ki lehet ö. Márió éjfél körül hazaszállitott bennünket majd beájultunk az ágyikónkba.

  Gandiai körül-tekintö

     Pihenten ébredtünk, annak ellenére, hogy a szomszéd Pitbullja hihetetlen zajt csapott hajnalban- fotó mellékelve :-) :-)

    Elsétáltunk a közeli szupermarketbe, ahol forró ropogósra pirult bagetteket, pár szelet chorizo-szalámit, kis darab sajtot, egy óriás piros paprikát, pár szem mandarint és 2 liter innivalót gyüjtöttünk a kosárba. Elöször volt végre idönk felfedezni az árukinálatot. Meglepöen keveset fizettünk (föleg Angliával összehasonlitva)....8 Euro körül...Hazaérkezés után nekiestünk a zsákmánynak, a minöség magáért beszélt. Mindennek volt ize... olyan régi  izeket véltem felfedezni, mint amikor nagymamám kertjéböl leszakitottam a paprikát...

  Tájékozódásul elmondom, hogy többek között itt is megtalálható a német Aldi, Lidl, francia Auchan és még sokféle szuper- hypermarket. Mi legtöbbször a spanyol Mercadona üzletlánc egyik boltját választottuk nem azért, hogy még jobban gazdagitsuk tulajdonosát Juan Roig-t, aki Spanyolország 3. leggazdagabb embere, 4,8 billió Eurós vagyonával, hanem mert széles skáláju, magas minöségü áruválasztékkal rendelkezik. Persze ahogyan Magyarországon, söt Angliában is elöfordult - gondolom veled is - hogy több helyröl szerzed be házi kedvenc gyüjteményeidet.  A kenyér az egyik helyen finomabb,  a hal vagy marhahús a másikban olcsóbb és szebb, a zöldáru pedig a harmadikban. Mi személy szerint a piacon kistermelök termékeit preferáljuk, ennek felderitésére nem sok idönk maradt ebben a városkában.

   Megigértem Neked, hogy beszámolok az árakról. Helyette feltettem pár fotót. Inkább egy rövid 1-2 perces kis videót fogunk feltölteni hamarosan, mégpedig úgy, hogy végigsétálunk az Aldi, Mercadona vagy a Lidl-ben. 

    11 óra körül találkoztunk Judittal, aki nemcsak elbüvölöen szép, hanem igen segitökész is volt. 40 éves és kb 20-nak saccoltuk – hidd el nekünk Botox nélkül!....pff...biztosan a spanyol klima :-)  Rövid bemutatkozás és beszélgetés után elvitt bennünket a Lavanderia - mosodához.  Mivel még életemben nem használtam, igy halvány lila gözöm sem volt mit és hová is dobjak, nyomjak...szóval jól jött a segitsége :-) Mosoda árak 4 Euro, száritógép használat plusz 5 Euro...amit nem találtunk baráti árnak,  jelen esetben nem volt más választásunk...na jól van a kézi mosás...és Márió mosógépe :-) Elköszöntünk Judittól, aki szaladt dolgára és a 10 éves kisfiáért suliba, akit évek óta egyedül nevel.

 Délután újra találkoztunk és együtt ebédeltünk velük egy családias hangulatú tengerparti étteremben. Aztán betértünk a helyi plázába, ahol azonnal megrohamoztuk a Media Markt üzletét mivel telefonra fájt a fogunk....miért miért...mert a férjem angol mobil telefonja beadta az unalmast. :-(Tudod mi segitett a döntésben? Képzeld el, hogy pár hónapja a Youtube csatornán felfedeztünk  egy sikeres magyar fotós srácot, aki tapasztalata szerint  egyszerü viszonylag olcsó telefonnal – ami - legalább 13 megapixel-es kamerával rendelkezik- is csodaszép képeket lehet késziteni. Igy eldöntöttük, költöttünk már drága  „csilli-villi”  telefonokra éppen eleget, és a funkciók nagy részét nem is használtuk. Férjem átolvasta a tudnivalókat, véleményeket elötte az internetröl, szóval mindezek tudatában kiválasztottuk az igényeinknek megfelelöt, egy 107 Euros Xiaomi REDMI 5A dupla Sim kártyás tipust - név és cim volt szükséges hozzá :-) Döntsd el a fotóink alapján, hogy jól választottunk-e :-)

  Gandiáról pár szó......Déniától északra, Valencia tartományban, szintén a mediterrán tenger mellett elhelyezkedö 74000 lakosú város. Két részböl tevödik össze Gandia város - city - , ahol a történelmi örökség részeként megtekinthetö a XIV. században épült gótikus stilusú Hercegi Palota, a Borja család tulajdonából, valamint a Bazilika, Archeológiai-, Santa Clara- és  Fallas Múzeum.  A másik része Playa de Gandia a BEEEAAAACCCHHHH....

  ...ottjártunkkor – muris szó - csendes, nyugodt volt Január végén, Február elején a tengerpart...apartmanok nagy része lakatlan, ahogyan Déniában is láthattuk. Kedvenc turista paradicsom a nyári idöszakban föként helyieknek Madridból, valamint franciák-, németek- és briteknek kellemes klimája és 7 km-töl hosszabb homokos tengerpartja miatt. Kulturális programok közül is böven lehet választani mint Irodalmi versenyek, Nyári Egyetem, Nemzetközi Klasszikus Zenei Fesztivál és müvészeti kiállitások számos helyen megtekinthetöek.  A sport szerelmesei sem unatkoznak lehet  vizi sportolni, golfozni, teniszezni avagy túrázni. A parton néhány népszerü spanyol éttermen, báron és kávézón kivül-nagyrészét még zárva találtuk - természetesen megtalálható a jól ismert Mc Donald’s, Burger King és társai is....és lehet találni „elvétve” pár kisebb butikot is....ha valamit otthon felejtettél volna...:-)

Pecázás a Workaway-en

  Folyamatosan minden nap keresgettünk, lógattuk a kukacot :-), nézegettük a friss felhozatalt a workaway-es oldalon, merre is tudnánk megindulni...vártunk.....válaszok kb 10-20%-ban érkeztek csupán :-(, ilyenek mint  : bocsi pont most jött valaki....éppen tegnap...és meg sem kérdezett, hogy te figyelj máskor tudnál jönni , mondjuk 1-2 héttel késöbb? Feltételezhetöen sokan jelentkeznek és nekik nem gond ha valaki például nem megy...mert másik száz jelentkezö akad helyette...Valami ilyesmi érzés keritett hatalmába...minél jobban telt-mult az idö.

  Ahogyan már ecseteltem korábban, szempontjaink között szerepelt a megfelelö - kényelmes, biztonságos szállás, napi 3-szori NEM vegetáriánus étrend - ugyanis a vélemények elolvasása után észrevételeztük, hogy sokan ezt sem tartják be – a saját szoba kerti sátorrá változhat vagy a 3-szori étkezés 1 vagy 2-re zsugorodhat érthetetlenül – és nem utolsó sorban szerettük volna a lehetöséget meglátni, mégpedig azt, hogy  elöbb vagy utóbb el tudjunk indulni munka, lakhatás ügyben...tehát fontos volt a kisváros, vagy városközeli település – nem pedig valami tanya Bivalyrekettyésen  a hegyek között valahol limitált áram - és vizellátással. Google map-en csekkoltuk a megadott helyszineket, mint Lois és Clark a Supermanból.

  Végre válaszolt egy olasz fickó kb 6 nap eltelte után, aki a környéken élt nagy kertes családi házikójában Valencia nagyvárostól 25 km-re... ez nekünk éppen kapóra jött. Egy párt keresett, akik „house sitting” – házra vigyázás, állatok-, és növények gondozását – tudnák megoldani a távollétében, mivel ö nagyon sokat utazik a világ minden tájára, hetekig nincs otthon stb stb...

  Jó! De elötte mit teszünk? Emlékszel? Nem mondunk igent, elöször „pofavizit” az olasz úrral, akivel a spanyol telefonon megbeszéltük angolul, hol és mikor találkozunk. :-) Micsoda sokszinü, multikulturális világ....

    Sok idöt töltöttünk itt pihenéssel, sétával, olvasással, ami igazán ránk fért - „Holiday”- Vakáció :-) Egyik hétköznap meglepetésként Máriónak összedobtunk egy fincsi magyar Bakonyi sertésragut rizzsel a lakásán, ahol ismételten fantasztikusan éreztük magunkat. Elnézést a második fotó minöségéért...az ö gépével készült..és szerintem kicsit "mozgós" lett :-)

   És lassan eljött a nap amikor az olasz müvész úrral beültünk egy hotel kávézójába megvitatni a részleteket, kinek és mi az elképzelése. Elsö benyomásunk közömbös volt – javulunk....észrevetted? :-) Bemutatkozáskor kiderült, hogy évek óta a cirkusz világában tevékenykedik, a világ minden táján fellép, rengeteget utazik, nagyon sok magyar barátja is van. Meghallgattuk a terveit, mi is megosztottuk a sajátunkat.... Pár éve épült rezidenciája úszómedencével, konditeremmel, kerti grillezövel, boros pincével, teniszpályával ellátott, egy kis falutól 7 km-re fekszik. Felajánlotta a külön bejáratú teljesen felszerelt faházát, egyik autóját bevásárlásra és készpénzt az élelemre, amit meglátása szerint jobb ötlet, ha mi vásároljuk meg, és készitjük el magunknak. Mi úgy gondoltuk, ha ügyesen gazdálkodunk belöle, talán még jól hasznosithatjuk. Késöbbiekben a 93 éves édesapja mellé is keres egy ápolót, fizetésért, aki majd a fözést, bevásárlást, délutáni sétát bonyolitja  le. Remekül éreztük magunkat, pár órát eltöltöttünk egymás társaságában....az idö elszállt...Megegyeztünk hogy rendez egy-két föleg magánéleti jellegü gondját, és másnap jelentkezik a pontos részletekkel. Ajánlata megfelelönek igérkezett, a hely, egy kis falucskától távol.......hhhmmm......mégis úgy gondoltuk, jó lehetöség  számunkra....

   Izgatottan készültünk az új helyre, tervezgettünk...álmodoztunk....eltelt 1 nap...2 nap....3 nap....nem jelentkezett emberünk igéretéhez hiven....Nem akartunk tovább visszaélni Márió vendégszeretetével hiszen 10 nap már eltelt. Viszont! Kaptunk egy üzenetet valakitöl....Spanyolország déli részéröl...amire pár percen belül spontán IGEN-t mondtunk......és ha hiszed, ha nem.... negyed óra múlva jelentkezett olasz barátunk.

Konkluzió

  12 napot töltöttünk Gandiában, sajnos nem volt idönk alaposan szétnézni, körüljárni a nevezetességeket, igy is a tervezettnél jóval többet költöttünk el, annak ellenére, hogy odafigyeltünk. Sok idönket felemésztett az, hogy minél elöbb találjunk egy élhetö világot magunknak, az eredeti elképzeléshez hiven. Ahogyan teltek a napok egyre pihentebbnek éreztük magunkat, és ebböl az állapotból mindig könnyebb ésszerü DÖNTÉS-t hozni. Milyen gyakran hozzuk meg döntéseinket életünkben...naponta....hetente? Te azonnal döntesz? Vagy ha idöd engedi megfontolod jobban?

    Eszembe jutott egy kedves Aranyosi Ervin vers, olvasd csak ....milyen szép és okos gondolatok :-)

Légy a sorsod teremtője

Múltad szemetére sose építs várat!

Abból keserűség, harag, méreg árad.

Életed kormányát vedd saját kezedbe,

gondolataidat ápold, tegyed rendbe!

Mert, amit ma gondolsz, jövőd arra épül,

a szép gondolattól a holnapod szépül.

Amit régen hittél, azt hagyd ott a múltban,

lépj ki onnan bölcsként, tényekből tanultan!

Kerested az utad, s rossz irányba mentél?

Szép álmaid helyett, rosszat teremtettél?

Keress másik irányt, egy jobbat, egy szebbet,

adj egy méltóbb esélyt újra életednek!

Mert a gondolatok varázslatos dolgok,

s mindaz, ki uralja, elégedett, s boldog.

Pozitív gondolat, csupa szépet vonzó,

amely csodát teremt, mi számodra vonzó.

Ám a rossz gondolat, rombol, akadályoz,

csupa kellemetlent vonz oda magához.

Vizsgáld tehát felül, miken jár az eszed,

gyomláld ki elmédet, legjobb, ha ezt teszed.

Álmodozz a szépről, s ha hiszed meglátod,

álmokra, vágyakra épül szép világod.

Mindened meglehet, csak hinned kell benne,

csupán elképzelned, mintha már meglenne!

Légy tehát, a sorsod aktív teremtője,

azt ne mások írják, és ne rettegj tőle!

Gyomláld ki az elméd, gondolatok kertjét,

s irányítsd a jóra mától a figyelmét!

Itt alul meg tudod osztani, ha tetszett, felül pedig lájkolni. Hálás Köszönettel :-)

Ráhangoló

  Kinyitottam reggel a hálószobánk ajtaját, és kiléptem az erkélyre. A kilátás lélegzetelállitó volt és a levegöt olyan frissnek éreztem, mint amikor esö után  a nap elsö sugarai megérintik a földet. Legszivesebben kiáltottam volna, hogy "Buenos días  España"-Jó reggelt Spanyolország- " Mély levegöt szippantottam, a távolba tekintettem, ahol hatalmas hegyek öleltek körbe bennünket. A felhök bekúsztak a völgyekbe és kissé elhomályositották a környéket. Felhoztam a  frissen fözött kávét, és kortyonként lassan élvezettel iszogattam odakinn. Mostanában nem szántam sok idöt az elfogyasztására, nem úgy szoktam, de el akarom engedni tudatosan a berögzött szokásaimat, és Tamás is csatlakozott hozzám. Kell hogy legyen  "ÉN" idö, a "TE" idöd...amikor még nincs zaj...mielött elkezded a napod...életed egy napját :-)

  Eldöntöttük, hogy lassulunk, ahogyan a spanyolok is  teszik körülöttünk. Muszáj akklimatizálódni, mert egyébként ki fogunk nagyon lógni a sorból, amit annyira azért nem szeretnénk :-) Össze vagyunk zárva hosszú órákat, napokat az itt élö és dolgozó emberekkel, tehát a nyelvüket és a stilusukat is át szeretnénk konvertálni a saját életünkbe, hiszen ezért jöttünk. Mi vagyunk a saját urai önmagunknak. Ugye egyetértesz? Hát megbeszéltük magunkkal...és elkezdtük a lazulást :-)

Munkás hétköznapok

  Teltek múltak a napjaink Déniában, dolgozgattunk, Victor a 30 éves kömüvessel, aki többet énekelt, mint haladt a falak épitésével, szerintem az X-Factor selejtezöjére gyúrt. A másik segéd kömives mester Miguel Kolumbiából érkezett 5 hónappal ezelött, Föni ezer éves narancssárga Jeep-jével rombolt minden reggel pár perccel 9 elött a rezidenciára és este 6 után eltünt olyan porfelhöt hagyva maga mögött, mint a Kengyelfutó Gyalogkakukk :-)

  David naponta irt, és jött, elöfordult, hogy naponta többször is, mindenki nagy örömére :-)...érdeklödött minden rendben zajlik-e. Próbáltam óvatosan ecsetelni neki, hogy sajnos nem, mert a feszültség egyre nö az angol házaspárral, puskaporos a levegö.  Látszólag odafigyelt, ......de a másik pillanatban már a majdnem szüntelenül csörgö mobiltelefonja tapadt a fülére. Próbáltuk valamennyire tolerálni a dolgokat a saját érdekünkben...bár férjem véleménye szerint nem kell. Nála minden ember fehér lappal (Tabula Rasa-val) - indul, mindegy elötte ki és mit mondott éppen róla.  Nyilván aki  bepiszkitotta az baromira tudni és érezni fogja utána :-)

  Ezúton is igy történt, nem volt nagyobb vitánk velük,  megbeszéltük emberi hangon és stílusban nekünk mi nem tetszik, hogyan lehetne jobb talán mindenkinek kicsit másként. Egyet is értettek..... ami sajnálatos, hogy ezután sem változtattak szinte semmin. Feltünés nélkül kerültük öket, és a velük való csevegést minimalizáltuk.

  A ház egyre kényelmetlenebbnek tünt, nem tudtunk délután pihenni, mindig fúrtak, faragtak, falakat bontottak, hajunk és szempillánk összé változott akkoris, ha csak végigsétáltunk az emeleti folyosón...Sem a társaság, sem a körülmények nem javultak érdemben. Annak ellenére sem, hogy megkaptam a titkos jelszavát a Fönöknek ami azt jelentette, hogy be tudtam lépni a workaway-es oldalára, tehát pontosan tudtam, kik érkeznek hamarosan...egy 40 éves belga srác, 4 francia fiatal egyetemista 19-20 évesek, egy angol egyedülálló 44 éves tanárnö...szóval privát bejárásom volt a weblapjára...ami igen izgalmasnak tünt...eleinte..Késöbb már terhesnek éreztem több szempontból is, válaszolgatni angolul a jelentkezöknek, akik éppen ide szeretnének jönni dolgozni.

  Legszivesebben elmondtam volna nekik, hogy ne gyertek, mert itt nem biztos, hogy az fog történni amit elképzeltetek magatoknak.....Akinek van összehasonlitása, talán azonnal elmegy az elsö éjszaka után...talán pár napot marad.  Persze lehet, olyan is lesz akinek tetszeni fog, és nem fogja zavarni ami bennünket igen. Egy szó mint száz, döntse el mindenki saját maga, nem a mi dolgunk itélkezni mások élete felett. 

  Az összetartó, egymást támogató közösség,  a  kulturális különbségek találkozása, a közösen töltött napi munka, a hétvégi programok, és az esti  nagy beszélgetések az igazi célja ennek a kezdeményezésnek. Mivel nem igazán éreztük ezt,  elhatároztuk 3 hét után...elhagyjuk a helyet és hamarosan bejelentem Davidnak...aki paella fözéssel -ejtsd paejja - ami egy tradicionális spanyol rizsétel- és családja bemutatásával szeretett volna meglepni bennünket szombaton.

  Hosszú sztorit rövidre zárva, mivel a fehér lapját többször bepiszkolta ö is, gyakran  indokolatlanul  munkára buzditott bennünket a hivatalos munkaidö után, irogatott sokszor szabadnapjainkon is,  több napot vártunk a megrendelt élelmiszerre, amiböl sok minden meg sem érkezett soha...eldöntöttük nem veszünk részt a családi paella party-n. Egyébként is késön értesitett róla, már a saját szabad programunkra igyekeztünk. Csipogott is a kisregénye a telefonomon szüntelenül.

  Ennyit a jó emberismeretemröl :-) Be kell ismernem, hogy tévedtem vele kapcsolatban. Az elsö benyomás a kedves, nyugodt, higgadt stilusa miatt megtévesztett. Gyorsan formáltunk róla pozitiv véleményt, talán illuzionáltuk öt. A lényeg, hogy kapcsolatunk nem kétoldalúan müködött.....vele sem, ráaadásul, ami nehezitette, hogy csak rövid intervallumokat töltöttünk együtt. A legjobbat adtuk magunkból, öszinteséget, kiszámithatóságot és kemény munkát kapott tölünk. Meglátásunk szerint, ö csak kért és számonkért, sosem volt még csak hálás sem. Gyorsan felismertük, hogy nekünk nem erre van szükségünk, és ez a lényeg! Nem hagyjuk kihasználni magunkat, ha nem kapunk semmit abból, amit igért (megfelelö szállás, elegendö élelmiszer, biztonságos lakhatás és körülmények) mi sem adunk többet. Punktum :-)

  Közben lázasan kerestük az új helyeket, irtuk a leveleket az oldalon található last minute cimekre, érdembeni válasz nem érkezett sajnos. Nem tudom te hogy vagy ezzel, de amikor  eldöntöm most...az nálam most...nem várok éveket...soha többé. Csernus doktor - aki pszichiáterböl lett borász- elöadásán hallottam egyszer, hogy eleinte vársz 10-20 évet egy rossz kapcsolatban, egy számodra nyomasztó munkahelyen, aztán egyszercsak eldöntöd, hogy váltasz, majd arra gondolsz: Miért nem tettem ezt meg elöbb? A következö ilyen tipusú döntéshez már elég lesz sokkal rövidebb idö, talán csupán két év vagy két hónap. Egyet kell értsek vele ebben. Nekünk 3 hétre volt szükségünk :-) Nem láttuk tovább értelmét még több idöt és energiát invesztálni ebbe a "munkahelybe" és "kapcsolatba".

  Még elindulásunk elött eldöntöttük, hogy feleslegesen nem költünk, például túl sokat extra utazgatásra, avagy luxus kajákra olyanokra mint : Albinó kaviár, homár, aranypehely, száritott Ibériai sonka, Kopi Luwak kávé, Matsutake gomba, sáfrány, stb. stb. :-) Nyilvánvalóan szükséged van egy pár útközben felmerülö apróságra, amit  nem irsz fel a házigazda listájára :-)  Amit biztosan leszögezhetünk, hogy nem lett volna pénztárcakimélö egy hotelben tölteni az idöt..ráadásul azt sem tudtuk volna, hogy hány napra foglaljuk le....mivel folyamatos levélirás ellenére sem találtunk semmi használható helyet...sem közelben, sem távolban..:-( Ennyit az utolsó pillanatos helyekröl, és arról, hogy nem jelentkeztünk be elöre legalább az elsö három helyre...a "bármi megtörténhet" esetére :-(

  Itt azért megemliteném, hogy a jelenlegi helyen sokat tanultunk....ott tanulsz a legtöbbet, ahol hegek maradnak rajtad...arra emlékezni fogsz...de tudod mit? Nem kesergünk rajta, megyünk tovább. A hegek begyógyulnak. Be kell, hogy gyógyuljanak, minél elöbb, annál jobb Mindenkinek :-) Megtettük a tölünk telhetö legtöbbet, ebböl  a szempontból is nyugodtak voltunk. Konkluzió mégis az volt, hogy látni szeretnénk a következö helyszint személyesen, amennyiben lehetséges: pontosítani a részleteket  a napi feladatokról, a kölcsönös elvárásokról, az étkezésröl, apróbb kivánságokról stb.  Ha már itt élünk, könnyebb elugrani bárhová.......

Neked milyen ötleted lett volna?

   Menni akarsz azonnal, eldöntötted....betelt a pohár....jelenleg nincs hová ....költeni sokat nem szeretnél, nincs ismerös....szóval? Neeemmm...a mezön nem szeretnénk aludni...sátrat nem hoztunk, hálózsákokat sem...és a kóbor kutyák is ott flangálhatnak éjjel......nem tudod hány napra kellene a hely....Nos? Mit agyalnál ki? Bekopogni sem szerettünk volna senkihez a 4 extra nagy és nehéz böröndünkkel.                                                                                                                                                         Mi használtuk a birtokunkban lévö információkat, a hitünket, a bátorságunkat....és még valamit.... Mindjárt elmondom, mit tettünk, csak türelem.....:-)

Megérkezett az új workawayer- Önkéntes- :-).

  Emlékszel még?...a 40 éves belga srác, Marcel.....egy kissé borús csütörtök délután megérkezett, saját lakókocsijával. Miután körbe vezettem a házban, eldöntötte, inkább a kocsijában alszik. Nem értettem miért?? :-) :-) Összedobtunk neki egy kis csirkés kinai piritott tésztát, ö megkinált belga sörrel. Az angolok kinn voltak éppen valami fontos délutáni vásárlási programon, igy volt kis idönk infót cserélni az új workawayer-rel, akinek személyében  egy igen szimpatikus, sokoldalú fickót ismertünk meg. Biztositási brokerként ügyködött, mielött útnak indult 3 nappal ezelött, ezt volt az elsö állomása, ahogyan nekünk is.  4 nyelven beszél társalgási szinten, saját országában mérve is magas fizetéssel rendelkezett, és "menö" munkakört töltött be. Mégis úgy döntött 20 év robot után, hogy most lett elég, és váltani akar. Nem szerette volna az elkövetkezö 20 évet is egy irodában, számitógép elött tölteni, és embereket rábeszélni arra, amiröl legszivesebben lebeszélt volna. Azt szerette volna  súgni nekik, hogy  ne kössetek biztositást, mert sokszor az apró betüs részben olvasható a sok-sok buktató, jobban jársz, ha  félre teszed a pénzed egy bizonyos százalékát minden hónapban.

  Kedvenc hobbija a siklóernyözés volt, elmesélte hogyan tanulta meg. Pár éve az elsö leckék elméleti tudása után felszállt a magasba...az oktatóval végig rádiós kapcsolatban volt. Figyelmeztette öt, hogy jobb lenne lejönni, és pihenni, de ö nem fogadta meg a tanácsot, igy pár perc elteltével az hiába irányitotta öt , az agya betompult és nem fogadta már be az infokat....szóval leesett egy nagy fa tetejére, és sikeresen fenn is akadt. Órákat lógott ott, amig le tudták szedni, és kimenteni. Azóta egy kicsit óvatosabb vakmerö Marcel :-) Mit is vár ettöl az utazástól kérdésemre azt felelte, csak élvezni szeretné minden pillanatát, és még további 4 országba készül tervei szerint...ezután Portugália, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, és ahol a legjobban fogja érezni magát, ott letelepedik. A nyelvtudásával valószinüleg nem lesz gond, söt! Óriási elöny, kinyílik a világ...már egy idegennyelv ismeretével is ...

  Migráció....

  Napjainkban egyre többen  vándorolnak a világban egyedül, családosan...elgondolkodtatott......keressük az új kihivásokat, kalandokat, vagy csak egyszerüen élünk a lehetöségekkel? Mi lehet az oka szerinted? Elképzeled, hogy mi történne, ha mindenki feje tetején kis szolár lámpácska világitana, akik csak úgy utazgatnak a világban, mondjuk csak ma?....És te felülröl láthatnád? Bennünket sem társadalmi, gazdasági és politikai okok befolyásoltak, amikor elindultunk...valami egészen más motivált . Emlékszel még? Az elsö fejezetben már interpretáltam Neked..:-) 

  Marcel élvezte a közös munkát a férjemmel, rengeteget beszélgettek, nevettek, söröztek együtt, öröm volt öket látni, és tudni, hogy van valaki, aki hasonlóan vélekedik, mint mi úgy általában az élet - és  a házban lévö dolgokról is. Neki sem a munkával volt a problémája, imádta, amit csinált, letagadni sem tudta volna....de nem volt semmiféle olyan dolog, amire számitottunk, amiért regisztráltunk erre az oldalra. Nem volt igazi csapat, nem volt ott a család, aki szükség esetén összefog, támogat, a  szabályrendszer, amit követni tudtunk volna teljes egészében hiányzott, vagy  éppen az aki elmondja, miféle aktuális programokra érdemes ellátogatni a városban vagy környékén. Ebben az országban nem lógnak annyian az interneten mint például Angliában, inkább házon kívül töltik idejük nagy részét a spanyolok.  Sokszor nem könnyü tájékozódni, sok weblap nincs napra készen frissitve, ezen okból kifolyólag sokszor le lehet maradni érdekességekröl. Szimplán lehet, csak mi nem találtuk meg a megfelelö infos oldalakat. :-)

Egy kis izgalom :-)

  Folyamatosan, lázasan kerestük a közelünkben lévö helyeket, hová is tudnánk innen "elmenekülni", mert idöközben 2 munkás  egyik napról a másikra lelépett, és nem jött többé dolgozni. Marcel is megunta, hogy David emberszámba sem vette, sem az elsö bemutatkozás nem történt meg, sem köszönet nem hangzott el, soha semmiért..... 3 nap után útilaput kötött, elköszönt tölünk, Föninek hagyott egy búcsúlevelet és eltünt. Az angoloknak is eljött az utolsó napjuk....nem úgy.....:-) , találtak egy újabb helyet, aki végre befogadta öket...Allelluuujjjaaaaa :-) Nem cseréltünk telefonszámot :-)

  Fönök irt, hogy Madridban tölti a hétvégét, reméli minden oké....irtam neki, hogy semmi nem oké, mivel a két új melós ma csak délután fél 3-ra jöttek dolgozni- tudták nem lesz ellenörzés-, az angolok és Marcel is elhagyták a fedélzetet, és lassan nincs hely a házban, ahol nyugodtan le lehet pihenni,   vastagon áll a böröndökön is a por. Közöltem vele, hogy éjszakára  nem maradunk itt,  a házat nem érezzük biztonságosnak. A szobák falait elkezdték az emeleten is sorban kiverni, amiböl olyan por keletkezett, hogy a levegöt harapni lehetett. Délutánra 4-re kiderült, hogy nem lesz áram estére, tehát elemlámpa, vagy gyertya használatára lesz szükség. .....az esö elkezdett szemerkélni. Tudod amikor úgy minden összejön. Nem tudtam nyugodt maradni, söt...paprikás hangulatban voltam már...és menekülni akartam erröl a helyröl, soha többé vissza sem jönni ide. Most volt elég, tenni kellett valamit sürgösen. Közben irt a Tulaj, hogy azonnal indul haza Madridból....válaszoltam, hogy nem kell, semmi szükség erre, mi mindenképpen elhagyjuk a "Villa Putrit" :-) Úgy éreztem, hogy nagyon bátor voltam ezt mondani neki....még akkor fogalmam sem volt hogyan és merre lépünk tovább, csak azt tudtuk innen biztosan el.....

A megoldás

  Tájékozottságunknak  köszönhetöen, és egy kis agykontrollnak - tudod amikor lazán hiszed, hogy ennek sikerülnie kell, nem lehet másként! - felregisztráltunk még reggel egy COUCHSURFING - ejtsd káucs-szörfing- nevü weboldalra. Fenntartásokkal fogadtam elöször, viszont 1,5 éve Budapesten VILÁGJÁRÓK elöadásán vettünk részt párommal, és ott hallottunk róla bövebben több utazótól, hogy gyakran használják ezt a lehetöséget szálláskeresésre. Tájékoztatásul jegyzem meg, hogy ez  szintén az utazóknak létrehozott közösségi oldal, és a lényege, hogy ingyen szállást találhatsz a világ bármely pontján, illetve te is vendégül láthatsz utazókat a világ bármely pontjáról egy-két éjszakára. Fotókkal, bemutatkozással, véleményekkel együtt kiválaszthatod a számodra legnormálisabbnak itélt személyt, szobát, akikkel azonnal felveheted a kapcsolatot.

  Elkezdödött a hajsza....alkalmas, megbízhatónak tünö embert találni...aki beszél angolul..itt van lehetöleg a környéken..,,és nem utolsó sorban azonnal tudunk menni. Mit gondolsz mennyi esély volt erre? .....Mivel jó keresöje van az oldalnak, leszükitette nekünk..és találatként kidobott pár potenciális személyt. Ide is csak azoknak irtunk, aki véleménnyel rendelkezett, ha lehet többfélével is....3 igen kedves válasz érkezett, hogy bocsánat, de az egyik most vizsgára készül, a másik éppen külföldre utazik pár napra, a harmadik kórházban van...a türelem és az esély rohamosan fogyott......

   .....amikor számunkra az egyik  legszimpatikusabbnak látszó fickó, Mário elfogadta és vissza is igazolta jelentkezésünket- (1 hétre!) este fél 6-kor . Miután telefonszámot cseréltünk elküldtem neki a "jelenlegi otthonunkról" készült friss fotókat amire azonnal ez a válasz érkezett: Nem tölthettek ott tovább egyetlen éjszakát sem, azonnal értetek indulok, ellenörzöm a GPS koordinátákat, milyen távol vagytok tölem. Meghatódtunk, hogy ilyen emberek is léteznek még! Fogalmunk sem volt, ki ö, és miféle személy lehet, ö meg pláne nem ismert bennünket, de már nem is érdekelt, csak eltünni innen minél elöbb, ez lebegett a szemeink elött.. Fel sem eszméltünk a megkönnyebbüléstöl, amikor a következö üzenetet kaptuk töle: 40 perc mulva ott vagyok értetek és odaadom a teljesen üresen álló apartmanom kulcsát, ami jelenleg irodaként funkcionál.

  Ééééééssssss ahol addig maradhatunk, amig csak akarunk! Olyan érzés volt, mint amikor az emberi elmék találkoznak valahol egy másik sikon...mint egy adó-vevö készülék. Álmodni sem mertünk volna ettöl csodásabb meglepetésröl.   ..Bucsut intettünk a háznak, Déniának, és beszálltunk Márió autójába , aki éppen akkor érkezett a nagykapu elé amikor mi odaértünk....mint a filmekben :-). David küldte folyamatosan az üzeneteket, hogy ö azt hitte ez egy életre szóló kapcsolat lesz........Huuuhhhaaaaa ........mi teljesen másként éltük meg. Nyomtam egy utolsó üzenetet- All the best-Minden jót-Adios. Ami a lényeg, hogy egy nagy tapasztalattal lettünk gazdagabbak. :-)

   Megérkeztünk Gandiába, az apartman a 2. emeleten volt....kiszaladtam az erkélyre....pompás kilátás és éppen.... naplemente volt... A férjem egy csésze gözölgö teával lepett meg....és  miközben kortyolgattam, azon merengtem, ha erösen akarjuk, akkor igenis meg tudjuk változtatni a diszletet magunk körül. 

Záró gondolatok

   Kimeritö 3 hét volt ez, ami idö alatt elfáradtunk fizikailag, szellemileg. Jólesö elégedettséggel töltötte el  a  testünket, lelkünket, hogy megoldottuk a feladatot, felnöttünk hozzá. És valóban hálásak voltunk, valami leirhatatlan erönek, ami végig ott volt körülöttünk, támogatott és segitett bennünket NEM FELADNI. Egyszerü lett volna lefoglalni egy szállodát, hivni egy taxit és kipihenni a fáradalmainkat 2-3 hétig...de mi nem ezt választottuk. Ha a problémáinkon csámcsogunk...talán még mindig ott söpörgetnénk a port egymás szemöldökéröl.....A megoldás orientáltság elörevitt.

  A másik érdekesség, az emberismeret.....elsö benyomások...kedvesség, mosoly, talán a közös érdeklödési területek is...milyen csalóka lehet.....elképzelünk, elvárunk valamit a másiktól, másoktól...és nem úgy történik. Ott jönnek a csalódásaink. Nekünk is változni és változtatni kell, ami sokszor lehetetlennek tünö feladat.  Talán a különbözö neveltetés, a másféle szokások, vagy a másik érzéseit figyelemre sem méltató önzö viselkedés vezetett ide....Önismeret, a saját határaink, türöképességünk ismerete, a bátorság és némi vakmeröség kell hogy neki merjünk vágni az ismeretlennek. Lehet pár alkalommal elbotlunk, de aki  meg sem próbálja, hogyan nyerhet? 

   Gandiában rövidebb pihenés következett, jutott idönk tájékozódni a boltokban az árakról, utánajártunk pl mennyiért és milyen lakást lehet bérelni.

   Következö fejezetünkben a város bemutatása, pár érdekes történet után az lesz a kérdés, hogy találtunk-e vajon következö uticélt és ha igen hogyan.... na és ....Merre? :-)

Ráhangoló 

  Ahogyan észrevetted irományaim nem politikai jellegüek, nem elemzem a GDP csökkenését vagy emelkedését, mivel nem ez a célom.  Történeteink nem csak és kizárólag rólunk szólnak, hanem próbálom bemutatni az embereket, akikkel kapcsolatba kerülünk, a helyeket, városokat, falvakat, amelyeket meglátogatunk. Szeretném megosztani veled a fontos információkat, aminek  birtokába jutunk,  a személyes meglátásaimat, véleményeimet bizonyos szituációkról, elmesélni  Neked az érdekes sztorikat amelyeknek útközben a részesei lehetünk :-) Mégpedig azzal az elképzeléssel, hogy utazzunk együtt és éld át velem, velünk az érzést...ha felidéz benned  régi kellemes emlékeket,  elindit új gondolatokat, terveket és ez/ezek elörevisznek az életedben bármi módon is......már megérte csinálnom :-)

Napi feladatainkról

  Visszatérve az angol famíliára, jópofán  hangzott igy elsöre a kis életük, bátraknak és céltudatosnak gondoltuk öket. Annál is inkább, mert a  hölgy professzor édesapja és orvos édesanyja  ellenezték az útjukat, ök dacolva mindennel meredeken neki mertek vágni az ismeretlennek. Eleinte úgy éreztük, szuper, hogy megismertük öket, milyen jó fejek.

  Másnap reggel jöttek a kömüvesek, és mivel ök már a 6. hetet töltötték együtt, egy viszonylag összeszokott csapatba kerültünk. Stephany, ha sok-sok hibával is, de el tudta mondani spanyolul, hogy mire van szüksége, és a srácokat is nagyjából megértette...hiszen már 9 hónapja voltak úton...ne feledd :-) Mi az alap kis kérdéseinken túl mélytársalgásokba nem tudtunk belemenni, és még ha a kérdéseinket jól fel is tettük....háááát.....a válaszoknál azért pislogtunk rendesen :-) A munkára  mindent mondanék, de azt, hogy laza...talán sosem. Férjem, Tamás imád dolgozni, bármit, bárhol megold, igazi ezermester...szval nem aggódtam, hogy gond lehet...Elsö nap mindjárt megkapta fájó derekára a gyógykezelést...földhordás, csákányolás 5 órán keresztül. Nagy segitségére volt az éppen (6 hete!) vegetáriánus menün élö uj barátunk Snowie is.

  A férjem asszonykája (Én) :) benn a házban, pontosan a konyhában foglalatoskodtam, mert egyszerüen nem birtam nézni, amit megpillantottam reggel a napfényben.....Zöldség, gyümölcs halmok az egyik asztal tetején....áttekinthetetlenül, a legtetején a frissnek tünö példányok, alattuk a rohadt változatok...a hütöben lévö polcokat feketére szinezte a több napja(hete?) ott felejtett ételmaradék, ezerféle dobozban- a fotón már próbáltam rendezni.....kidobni ezeket még nem mertem, a békesség kedvéért.  A tárolóban felbontva találtam legalább 2 doboz tejet, 3 csomag rizst, 4 csomag ugyanolyan kekszet szanaszét hagyva stb stb. Elkezdtem rendszerezni, kidobálni, kimosni, fertötleniteni amit és ahogyan kell, szerintem, ha tiszta környezetben szeretnél étkezni és fözöcskézni....Meg is jegyezték, hogy én mindig és mindenhol ilyen rendszeretö vagyok?  Szerintem mániákusra gondoltak legbelül, de én büszkén válaszoltam igennel, és közeli barátaim tudják, hogy általában ilyen vagyok....nem fanatikus takaritó...csak simán tisztaságpárti :-)

  Jó pár éve olvastam egy érdekes könyvet Polcz Alaine iró- pszichológusnötöl: A rend és rendetlenségröl szóló életvezetési kalauzt, ami nagy hatással volt rám. Rengeteg féle lakásba, házba bejutottam életemben -nem betöröként-, hosszabb idökre is, és lassan kijelenthetem, szerényen :-) ha bemehetek  és körülnézhetek a lakásodban megmondom ki vagy :-) Nem csak a falak szinéröl, a könyves szekrényedröl, vagy a képeidröl, festmény gyüjteményedröl a falon....érzem a lelkiállapotod, az ott lakó emberekét...mert lehet érezni, ha vmi szomorúság van a házban régóta, fáradtság, monotonitás,vagy egyéb...sok-sok triviálisnak tünö dolog. Mégis egy mélytakaritással, és egy  rendszeresen végzett lomtalanitással sok minden megváltoztatható, vagy elinditható egyfajta változás...de erröl majd irok késöbb is...tényekkel igazolva :-). Mindezekkel nem azt szeretném sugallni neked, hogy az úgy tökéletes, ahogyan én csinálom, amit biztosan érzek, és tudok, ha rend van körülöttem kivül, akkor belül, nagyjából bennem is, és ez megforditva is igaz. :-) Kiváncsi lennék, te hogyan vélekedsz erröl....:-) Nyugodtan irj itt, vagy privátban, amint idöm engedi, válaszolok Neked. Kérlek, ne ess neki a hütödet leolvasztani most, vagy a hetek óta nyugodtan hesszelö pókokat zavargatni...igyál egy forró kávét vagy egy finom teát...és kérlek gyere velem tovább :-) 

  Szóval angol "barátaink" felváltva föztek kizárólagosan vegetáriánus eledeleket, egyszer  a férj, máskor  pedig ö-naccsága :-). Az ebédet  12-4-ig, majd a vacsorát este 6 tól sokszor éjfélig készitették, sütöttek,föztek,odakozmáltak... a konyhában található összes edény és hozzávaló igénybevételével. Naponta változó bor,sör, avagy pezsgö kiséretében, mikor mit vásároltak a sarki közértben, ha hiszed, ha nem. Feltételezhetöen ide tüntették el az eddig elköltött 3000 Eurojuk nagy százalékát :-).

  A munkások reggel 9-töl este 6- fél 7- ig dolgoztak hétfötöl péntekig, gyakran tovább is,  reggeli-, kávé- és ebédszünettel...ami meglepett, hogy munkaidötöl függetlenül fix összeget kaptak kézhez elmondásuk szerint, egyikük 700 másikuk 1000 Eurot tudott megkeresni egy hónap alatt...nagyon alacsony bér ezért a teljesitményért -jegyezték meg...kemény fizikai munka, és tény, hogy igen hosszú órákat dolgoznak, ..viszont az is tény...azért nem szakadnak meg a tempóban..élelmesen kifigyelik azokat, ki az aki szeret dolgozni, rá lehet bizni kicsit többet és akkor ök lazulhatnak...szval a munka laza volt...NEKIK :-) Egyébként az interneten olvastam spanyolul-szótár segitségével :-), hogy Spanyolország egész területén sok-sok kávézóban, bárban, étteremben, épitkezéseken stb. általában hosszú órákat dolgoznak pl a pincérek, és sajnos nincs kifizetve a túlmunkájuk :-(

Saját fotóm a belvárosban, "sziesztáznak" a srácok :-)

Infok a Nagyfönökröl

  A Nagygóré,Jefe-ejtsd Hefe-fönök spanyolul  :-) folyamatosan érdeklödött telefonon,  mi újság, minden rendben van-e, tetszik-e a hely? - gondoltam, öszintén megosztom vele, hogy a konyhában kisebb káoszt tapasztaltam, ahol utólagos engedelmével rendet is tettem :-) Örömmel konstatálta, és kinevezett "BOSS-azaz FÖNÖK-nek", majd közölte velem, hogy azt teszek,amit csak akarok,végre egy ember, aki átlátja a dolgokat, és rendszerezi, mindig erre várt,és ilyen embert keresett...blabla...hmmmm..gyanus!!!Nem gondolod? Elöször hizelgönek tünt...csak kicsit furcsa, hogy ismeretlenül lefönököz a fönök, és kinevez. Se pénz se hivatalos papír róla..tehát eldöntöttem, nem leszek fönök, mert én  ugy akarom, hogy nem akarom! Punktum. Megosztottam vele, de neki az egyik fülén be a másikon kijött...szval szerinte én továbbra is az vagyok...Nagyszerü, akkor egyetértettünk abban, hogy nem értünk egyet.

  Kezdett akadozni a kajaszállitás...elfogyott a kenyér, nem volt elég iható víz-ugyanis a házban nem volt fellelhetö emberi fogyasztásra alkalmas ivóviz. :-( Összegezve alap készleteink fogytán voltak...gondoltuk  holnap reggel érkezik meg a nyaralásából, ellátogat a birtokára, és személyesen mindent megbeszélünk vele. Ugyanis a pár spanyol melóssal információt cserélve tudtam meg, hogy  David, egy elfoglalt üzletember, aki nem él ebben a házban, nem is feltételeztük miután rendesen körülnéztünk :-) csupán napi 1-2 szer látogat ide fél óra- órára maximum, valamint vannak még ezen kívül apartmanjai, hatalmas házai, éttermei, új project -egy teljesen felújitandó hotel, többgarázsnyi területen fekvö raktárai és még ki tudja micsodája nincs :-) Kicsit rendszerezni küldött ide....konkrétan személy szerint sokkot kaptam a látványtól. Amit el tudsz képzelni millió féle tárgy fellelhetö ezekben a tárolóiban, a hütöktöl, a kerékpáron és a gyerekjátékokon át minden....hátha egyszer még szükség lenne rá...mintha egy életen át gyüjtögetnéd a dolgaid...döbbenet, hogy ezért bérelnek, vagy vásárolnak emberek ekkora méretü helységeket maguknak. :-)

  Hatalmas fekete terepjáróban képzeltem/képzeltük el David-et, ezzel ellentétben, megérkezett egy kis mercedes smart-tal...feltünöen nyugodt, kedves középkorú ember jött felém, átlagos magasság, kellemes illat.... megpuszilt, férjemet is barátságosan üdvözölte, mint akiket ezer éve ismer...ejha..jó kis elsö találkozás...lista már a fejemben volt, hogy mit és hogyanis tálalom neki....lázasan zakatolt az agyam. Beszéltünk kb 10 percet, taglaltam neki az elképzeléseinket. Ö lelkesen fogadta, és mellékesen megjegyezte, hogy nagyon jó érzései vannak velünk kapcsolatban, mi olyan mások vagyunk..ilyen emberekre várt...és tényleg, amit csak akarok azt tegyek napközben is..nem kell a kertben dolgoznom, ha nem akarok, sem az épitkezésen. Rendszerezhetem a konyhát, ha azt szeretném, vagy kisebb munkákat a házban mint festés, pakolgatás, régi antik bútorok pácolása. Drága férjemnek az igen nehéz fizikai munka jutott, de teljes szivéböl élvezte, annak ellenére, hogy alig ismertem meg, cirka fél óra után, mert ösznek tünt a sok portól, a falbontás után...Itt láthatod milyen tipusu feladatokat látott el.

  Összefoglalva, napközben dolgoztunk reggel 9-délután 2 ig hétköznaponként. Öszintén szólva állóképességet fejlesztö és lélekemelö érzés volt a ránk osztott napi adagot teljesiteni. A friss levegön metszettem faágakat, majd összegyüjtöttük és elégettük öket. Máskor árkot ástam csatornának. Imádtam a feltúrt  föld illatát és azt, hogy éreztem a testem izmai megfeszülve dolgoznak. Egyik nap  épitkezési törmeléket kellett elhordani A pontból B-be, másnap székeket, kis antik asztalokat kérte, hogy lekezeljek speciális olajjal. Itt láthatóak az eredményeim:

  A fözés beleszámitott a munkaidöbe. Mivel a vegák nem készitettek nekünk húsos menüt, ezért ketten kerülgettük egymást a konyhában minden nap...elképzelted? :-) Próbáltam súrlódásmentesen megoldani a nagy kihivást. :-) Ebéd után elvonultunk a párommal, napozgattunk, olvasgattunk, elemezgettük a napunkat, vagy éppen felfedeztük a környéket. Sosem láttunk ilyen mennyiségü narancs és citrom fát még életünkben, ami érdekes volt, hogy nem láttunk egyetlen alkalommal sem senkit aki szedné öket. Utána jártunk, hogy vajon miért történhet ez, hiszen rengeteg található a fák alatt is. Azt reflektálták a megkérdezett spanyolok, hogy igen, ez pontosan igy van, mégpedig azért, mert nem éri meg nekik leszedni, ugyanis többe kerül a melósokat kifizetni, mint amennyiért átveszik tölük...legalábbis azon a környéken..És sok helyen ezt tartják a legolcsóbb megoldásnak, citrom, narancs,  grapefruit, mandarin, avokádó, vagy olajbogyó fákat ültetni a hatalmas kertjeikbe, mivel a gyümölcsfák alatt füvet sem kell vágni...és még akkoris szebb, és rendezettebb a kert, ha nagy része ott megy tönkre a fákon.  Hasonló elképzeléssel, mint Magyarországon az alma, szilva és egyéb gyümölcsfák, feltételezem :-) Csak mi azért ennyit nem hagyunk veszendöbe menni...ugye? :-)

Dénia- városnézés :-) - nem Dánia, az ország ami kissé északabbra  fekszik tudod :-)

  Heti 1-2 szer begaloppoltunk a városba is, ami bizony 50 perc járásra volt tölünk...Kerékpár és egyéb más járgány nélkül kissé limitált volt a teljesitményünk km-ben...de nem okozott problémát egyáltalán.

  Dénia egy varázslatos kikötöváros Spanyolország keleti részén, a Földközi tenger partján, félúton a két ismertebb nagyváros Alicante és Valencia között. A reptéren felszállsz egy pontosan erre tartó buszra 14 Euróért és leszállsz a belvárosban cirka másfél óra elteltével. A kikötöböl indulnak hajók, kompok a Baleár szigetekre többek között Ibizára, Mallorcára és Menorcára.

  Lakosainak száma 41 000, ami a nyári hónapokban 3-szorosára duzzad a turisták miatt, akik föként britek, németek, oroszok, és sokan érkeznek a skandináv országokból is. 20 km hosszú, homokos tengerpartja van, egy Kastély falának romjai láthatók a dombtetön a kikötöböl, ami  igen jellegzetes formát kölcsönöz a városkának. Kirándulhatsz még egy Montgó elnevezésü természeti parkba, Régészeti és Etnológiai múzeumba, egy barokk stilusú templomba, azonkivül telis-tele van régi épületekkel, és egy hosszú, modern föúttal, ahol jó minüségü termékek közül vadászhatsz magadnak valami szépet, és ahonnan árad a finom parfümillat az utcákra is. Egymás után felváltva sorakoznak a kávézók, éttermek, bárok gazdag kinálataikkal szinte a világ minden izét képviselve, hatalmas tengerre nézö teraszaikkal. Finom frissen sült ropogós tengeri finomságok közül is lehet természetesen válogatni, az utcán sétálgatva nehéz ellenállni a csábitásnak.

  Meglepödve tapasztaltuk, hogy a rengeteg apartman nagy része lehúzott redönyökkel árválkodik, és várja a gazdáit, akik csupán nyárra töltik meg lakásaikat családtagjaikkal, barátaikkal, vendégeikkel. A másik fontos dolog, hogy vasárnap az üzletek nagy része zárva tart, helyi kiskereskedöket lehet nyitva találni itt-ott vasárnaponként is. Hétközben délelött  nyitva vannak, aztán bezárnak délután 2-5 óra között, elvonulnak sziesztázni, pihenni, majd újra kinyitnak este 8-9-ig. 

  Az árak meglepöen olcsónak mondhatóak, egy éttermi 3 fogásos menü már 8 Eurótól kapható per fö, iz és minöség garantált, nagy a verseny, mindenki a legjobbat szeretné Neked elkésziteni :-). Street food-utcai kaja- itt is kapható, 3,50 Eurótól, a szokásos Döner kebab, kemencében sült pizzáknak se szeri, se száma, frissen sült gofrik, isteni sütemények...Jól van befejezem, mert még a végén éhes leszel.

  A szupermarketek, piacok árairól késöbb fogok irni, söt fotókkal mellékelem...Jelenleg még nem zsúfoltak az utcák, a repülöjegyek is kedvezöek, és  15-20 fok között szambázott a hömérö, amikor ott tartózkodtunk Január-Februárban is. Érdemes akárcsak egy hosszú hétvégére is leruccanni, és lehet, hogy egy csomagárból olcsóbban kijössz- kedvezményesebb repjegy, szoba, vagy apartman  ára is benne van. Számtalan lehetöség kínálkozik szállásra, az air bnb-töl a motel, hostel, hotelig , csupán a pénztárcádtól és igényeidtöl függ az ár. Booking.com-on talán biztonságosabb foglalni, mint magánhirdetéseknek bedölni..mert hallottunk olyan hireket is, hogy ott sem volt a szállás, amit már lefoglaltak,és kifizettek a nyaralásra várók.  

Utógondolatok

  Fergeteges érzések lettek úrrá rajtam a kikötöben séta közben....a napocska "csak" sütött, tette a dolgát...és arra gondoltam, micsoda ereje van...és ha sokáig nincs benne részed bármi okból kifolyólag is...és aztán egyszercsak újra érzed a börödön...semmivel nem pótolható. A tenger illata...az emberek nyugodtsága, mosolya...egyetlen kis mosoly......Szivet melengetö érzés, ha van valahol  legalább egy hely az életedben...amit igazán szeretsz, élvezed és ott fel tudsz töltekezni... ahová például mindig kellemes beülni... Az itt élök  sokat ücsörögnek kedvenc kávézóikban, éttermeikben nagy - legalább 6-10 fös- csoportokban, családok nagymamával, nagypapával, unokatestvérekkel..éppen azzal, aki ráért ...és beszélgetnek egymással.....órákon át...egy kávé, sör, bor és pár fánk, sütemény, vagy " tapas"- ejtsd tapasz- fölött. A tapas a spanyol gasztronómia jellegzetessége ...sok kis tányérkáról kóstolgathatsz többféle ételböl...fotót mellékelek.

  Ha külföldre utazol te szoktad az embereket nézegetni, megfigyelni? "People watching"? Leülni egy kávézóban, téren, és csak bambán nézni öket....én még elemezgetem is...ez a fiatal hölgy egészen biztosan a gyerköcökért lohol az iskolába, feltünöen csinos a szoknyája.., ezek a hangosan nevetö lányok az edzésröl lépkednek hazafelé...annak a pasinak ott ma nehéz napja lehetett..fáradtnak néz ki...NINI ez az ember itt mosolyog mellettem...ohhhh...ö a Szerelmem, visszamosolygok...és ...leselkedünk tovább, szürcsöljük a café cortado-t üvegpohárból- ez egy erős eszpresszó és gőzölt tejböl készült tipikus spanyol kávé......:-) És a hosszan ülés garantált..tudod miért? Mert olyan forró az az üvegpohár, hogy muszáj várnod...hogy egyáltalán meg tudd fogni :-)

  Köszönjük, hogy velünk tartottál, további történeteink, izgalmak -updating- jövö hét vasárnap lesznek olvashatóak :-)